Az Igaz Mágus – Történet az ősi idők bölcséről

Valaha, az ókori világ határán, Egyiptom és Perzsia között, élt egy férfi, akit csak úgy ismertek: Zar-Amesh – „Aki a Fényből született”. A fáraók korában született, de tanulmányait már fiatalként Babilonban kezdte. Megtanulta a csillagok járását, az elemek természetét, s azokat az ősi szavakat, amelyek a világ rezdülését irányítják.

A mágus nem varázsló volt a köznép értelmében. Ő a természeti törvények mély ismerője volt, aki a belső átalakulást fontosabbnak tartotta, mint bármilyen külső csodát.

A beavatása Thot templomában történt, ahol három kulcsmondatot tanítottak neki:

1. „Ismerd meg önmagad, mert benned van az egész világ mintája.”

2. „A szó hatalom, de a csend bölcsesség.”

3. „Amit bent meggyógyítasz, az kint megváltozik.”

Zar-Amesh hosszú éveket töltött a sivatagban egyedül, meditálva, figyelve a csillagokat, és az éteri világ jeleit. Nem könyveket írt, hanem tanítványokat nevelt. Nem követelt tiszteletet, hanem csendben gyógyított – szavakkal, jelenléttel, és a tudatával.

Egyik leghíresebb tette volt, amikor egy háborús vezért megállított anélkül, hogy egy szót is szólt volna. Csak nézett rá, és a vezér hirtelen a földre borult, mert meglátta önmaga sötét tükrét a mágus tekintetében.

Élete végén Zar-Amesh ezt mondta tanítványainak:

„A valódi mágus nem akar hatalmat. Ő az, aki felemel, emlékeztet és tisztán tartja az igazság lángját – amikor mások már elfelejtették, mit jelent embernek lenni.”

Hiszed, hogy mindannyiunkban létezik egy igaz mágus?